Az FDA-hoz benyújtott mellékhatásjelentésekben a CAR T-terápiában részesült betegek körében a mellékhatások 4,3%-ában jeleztek másodlagos daganatos megbetegedéseket.

A Streptococcus pyogenes baktérium sejtmembránjának kardiolipinre adott emberi immunválasz új lökést adhat az onkológiai immunterápiás módszerek tökéletesítéséhez.

A vizsgálati stádiumban lévő orális és injekciós formában rendelkezésre álló lipoprotein(a) – szint csökkentő szerek ígéretesnek mutatkoztak.

A fázis 3 vizsgálat eredményei alapján a szolubilis/monomer béta-amyloidot megkötő monoklonális antitest, a solanezumab nem hatékonyabb a placebónál a preklinikai Alzheimer kór progressziójának lassításában.

Az idős, esendő betegek mindössze harmada van életben egy hónappal a kórházi elbocsátást követően perioperatív újraélesztés után.

A hosszú hatású amilin-analóg cagrilintid és a glükagonszerű peptid-1 agonista semaglutid együttes alkalmazása 2-es típusú a glükózszabályozás javulása mellett a testsúlyt is jelentősen csökkentette.

A különböző tumor-sejtvonalakban CRISPR eljárás segítségével azonosítottak olyan amelyek nélkülözhetetlenek a myeloma multiplex daganatsejtek túléléséhez, így potenciális terápiás célpontok lehetnek.

Az amerikai Ludwig Cancer Research intézet kutatói két olyan cikket is kö­zöltek a Cell folyóiratban, amelyek a neutrofilek szerepével foglalkoztak. Korábbi ismereteink szerint amennyiben ezek az immunsejtek a tumorok mikrokörnyezetében nagy számban fordulnak elő, az rendszerint igen rossz prognózist jelent, ám a mostani kutatások szerint a neutrofilek igen fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegségek immunterápiájában.

Egy új tanulmány szerint a genomiális szekvenálás módot adhat az adjuváns terápia rétegződésének finomítására a reszekált lokalizált világos sejtes vesesejtes rákban (ccRCC) szenvedő betegeknél.

A szívelégtelenség kezelésekor használatos szerek viszonylag ritkán okoznak angioödémát, de a  ritka komplikáció kockázata növekszik, ha változtatjuk a szívelégtelenség gyógyszereit.